Mai tréningünkön a színházi térben való mozgás és a tárgyak-játszók egymáshoz való viszonya volt egyik témánk.

Ezek után pedig a dialógusokban a csend szerepét próbáltuk értelmezni különböző szituációkban.

Szokás szerint érdekes dolgokra jöttünk rá!

Kép: Thomas Leuthard – Enjoy The Silence

Hogyan függ össze a gyertya fénye, a színpadi jelenlét és az interakció?

Ezt a kérdést kutattuk a tegnapi tréningen, majd szövegcentrikus jelenetekben játszottunk.

Vajon mi készül a jövő hétre? 😉

A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik A MAGYAR DRÁMA NAPJÁ-t. 1883-ban ezen napon volt Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban.
A művet Paulay Ede állította színpadra.
Mi egy jelmezes próbával ünnepeltük ezt a jeles napot, hiszen szeptember 29-én alsó tagozatos iskolásoknak mutatjuk be A széttáncolt cipellők című zenés mesejátékunkat.

A mai próbán előkerült Örkény István: Választék című egypercese. Jobbnál jobb jelenetek születtek, a karakterek: az unatkozó (és mobilján lógó) eladótól az elfoglalt üzletemberig.

A teljes szöveg itt található:

– Jó napot, asszonyom.
– Mit kíván a kedves vevő?
– Egy barna kalapot szeretnék venni.
– Milyen legyen? Sportos? Szolidabb? Széles karimás?
– Maga mit ajánl, asszonyom?
– Próbáljuk meg ezt… Könnyű, nem túl sötét, nem is túl világos. Ott a tükör, kérem.
– Azt hiszem, nem áll rosszul.
– Mintha a kedves vevőre tervezték volna.
– Mégis, ha nem fárasztom, mutasson egy másik fazont.
– Készséggel. Például ezt is nagyon merem ajánlani.
– Valóban, jól áll. Nem is tudom, melyiket válasszam.
– Talán egy harmadikat. Ezt nagyon sok vevőnk dicséri, és éppoly jól áll, mint az első kettő.
– Igaza van. Mi az árkülönbség a három kalap közt?
– Az áruk egyforma.
– És a minőségük?
– Merem állítani, egyik sem rosszabb a másiknál.
– Hát akkor mi a különbség a három felpróbált kalap közt?
– Semmi, uram. Nekem nincs is három barna férfikalapom.
– Hanem hány?
– Csak ez az egy.
– Amit egymás után háromszor fölpróbáltam?
– Igen, kérem. Ha szabad kérdeznem, melyiket választja?
– Magam se tudom. Talán a legelsőt.
– Azt hiszem, az a legelőnyösebb, bár a másik kettő sem lebecsülendő.
– Nem, nem… De most már kitartok a legelső kalap mellett.
– Ahogy parancsolja, uram. Jó napot.